Egy csodálatos fordítás
2018. január 09. írta: Kürthy András

Egy csodálatos fordítás

Gyakran felteszem a kérdést magamnak, vajon létezik-e tökéletes meccs? A válasz nyilvánvalóan az, hogy nem. Tökéletes meccs nincs, talán jobb is. Unalmas lenne, egyhangú. Viszont felmerül egy újabb kérdés: akkor ez a derbi mi volt?

November 3-a, péntek. A derbi napja. Többször hangsúlyoztam már, hogy nekem minden DAC meccs ugyanolyan fontos, de a Slovan elleni mégis kicsit más. Mindenkinek. Még annak is, aki ezt nem vallja be. Mert ez egy ünnep, a mi ünnepünk.

Már az előzmények alapján is sejteni lehetett, hogy egy különleges meccs van kilátásban. Bár most, hogy belegondolok, vajon melyik DAC-Slovan meccs nem különleges? Volt itt minden: érdekes körülmények között hirtelen elfogyó jegyek, az új lelátó felavatása, a Slovan szurkolóinak kitiltása a derbiről. Tudtuk nagyon jól, ez az este egyedülálló lesz.

Állok a lelátón, a szokásos helyemen a B-középben. Szívom magamba mindazt a gyönyört, amivel soha életemben nem fogok tudni betelni. Figyelem, ahogyan telik a stadion, örömteljesen üdvözlöm a szektorunkba betoppanó rengeteg ismerőst, barátot. Nézem, ahogyan a dobosok felszerelik a dobot a korlátra és hangolódom a meccsre. Az újonnan felavatott főlelátó egészen elképesztő látványt nyújt. Kezdem elhinni, valóban 10 000-en leszünk.

Egy eléggé félresikerült Nélküled után gyorsan eltereljük gondolatainkat erről a nagy bakiról. Bevonulásnál mindenki emeli a széken elhelyezett fóliát, az eredmény valami döbbenetes. Igen, ez a koreográfia világszínvonalú. A szurkolás elkezdődik, a hangulat leírhatatlan. Ismét. Robertóék már-már kényesen figyelnek arra, hogy a passzív, telefonozó egyéneket kiszűrjék a B-középből és kitessékeljék őket oldalra. Teljesen egyetértek ezzel a törekvéssel. Az első percek eléggé nyögvenyelősen telnek. „Holman, Fradistának is nulla voltál, most már magyarnak is nulla vagy!” – kiáltja mellettem egy Fradi szurkoló. Valljuk be, van igazságalapja. Viszont pont Holman gólpassza kellett ahhoz, hogy jöjjön a hidegzuhany. Érezzük, hogy ennél több kell. Kicsit megijedtem. Nem vagyok biztos abban, hogy innen van visszaút. Egy dologban azonban igen, mégpedig, hogy rajtunk nem fog múlni, hogy a csapatot belehajtsuk a győzelembe.

Csodálatos koreográfia a DAC szurkolóitól
forrás: fcdac.sk

A második félidő elején óvatosan ugyan, de kezdem azt gondolni magamban, hogy jók vagyunk. Mert tényleg jók voltunk. Davis szöglete után a labda ívét látva egy pillanatra megszűnt minden körülöttem. Látta mindenki, hogy a legjobb helyre megy, Pacinda pedig tanárian bólintott a kapuba. A stadion szinte felrobbant. Innentől kezdve a hangulat csak fokozódott. Lehet ezt még fokozni? Lehetett. És a csapat is érezte ezt, hiszen végig mi támadtunk. Kezdem elhinni, hogy itt még a győzelem is összejöhet. Soha nem vallom be magamnak az ilyen dolgokat, de a döntetlent bizony aláírtam volna a meccs előtt. A meccs közben viszont láttam: a csapat ma nem a döntetlenre utazik, ma nyerni akarunk. És jött az a bizonyos lapos lövés. És Kalmár Zsolti megint megment minket, akárcsak Aranyomaróton, vagy a szezon során már rengetegszer. Mit meg nem adnék azért, hogy jövőre is itt legyen velünk…

Másodszor ünnepelhetett győzelmet a dunaszerdahelyi közönség a Slovan ellen az új MOL Arénában
forrás: fcdac.sk

A meccs után zengett az ünneplésünktől a város. Kezdem felfogni. Igen, megcsináltuk. Megfordítottuk. Mert bizony ehhez kellettünk mi is. Egy igazi ünnep volt ez az este Dunaszerdahelyen. Megint megmutattuk, hogy mire képes a futball, milyen összefogásra képesek a magyar emberek. Mert biztos vagyok benne, hogy a mi csapatunk egy egészen egyedi jelenség a világon. És nagyon vigyáznunk kell erre az értékre.

Igen, ez a meccs sem volt tökéletes. Viszont az érzés, amit felszabadított a helyszínen lévő, illetve a TV előtt ülő emberekből, az bizony nagyon közel áll hozzá. Mert ismét jó volt magyarnak lenni. És ismét megmutattuk az országnak, hogy hogyan is kéne kinézni egy futballmérkőzésnek. Egy olyan érzés ez, amit soha nem tudsz elmagyarázni egy kívülállónak, de tulajdonképpen nem is szeretnéd. A válaszod mindig csak annyi, hogy „gyere ki egy meccsre és megérted”. Úgy gondolom, ezen az estén sokan megértették.

A bejegyzés trackback címe:

https://amifocink.blog.hu/api/trackback/id/tr3813562871

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.